Dékány Dominika - Ez zsír! Reggeli újratöltve

2018.08.16

A mai tudásom és a tapasztalatom nagy része onnan származik, hogy évek óta megfigyelem a testem, összefüggéseket, okokat és okozatokat keresek. Nem azért, mert nem volt más dolgom, hanem azért, mert akkoriban, amikor ezt elkezdtem, éreztem, hogy valami nem oké és sajnos szembesültem azzal, hogy az orvosokra nem számíthatok a megoldás keresése során. Így hát elkezdtem kitapasztalni mi az, amire a szervezetem jól és mi az, amire rosszul reagál.

Így volt ez a reggelivel is. Évekkel ezelőtt, amikor az edzések a reggeljeim nagy részét töltötték ki éreztem, hogy a sokak által közkedvelt és akkoriban a reggelik sztárjaként emlegetett zabkása engem nem energizál eléggé ahhoz, hogy a súlyzós edzéseimet nagyobb intenzitásra tudjam növelni. Egyik reggel sietősre kellett vennem a készülődést, hogy legyen időm edzeni, így a reggeli háttérbe szorult. Nem volt otthon más, csak pár szelet teljes kiőrlésű kenyér és a hétvégi disznótoros kóstolók, amit anyukám pakolt, de még nem volt időm lefagyasztani őket. Fogtam 2 szelet kenyeret, beledobtam a pirítós sütőbe, amíg fogat mostam és mielőtt kiléptem volna a lakásból, megkentem disznózsírral és elmajszoltam útközben a terembe. Ez volt az első találkozásom a zsíros reggelivel. Akkoriban még nem tulajdonítottam neki akkora jelentőséget, annak ellenére, hogy az edzésen több energiám volt, mint addig bármikor. Ez természetesen a dupla energiaforrásnak volt köszönhető, de ezt még kifejtem később.

Később elkezdtem utána nézni, mi az, ami felváltatja a zabkását, nem igényel sok időt az elkészítése és elég energiával szolgál. Rászoktam a teljes kiőrlésű kenyér és tükörtojás kombinációjára (a tükörtojás sütési ideje megegyezik a fogmosás időtartamával;) ). Nekem bevált. Mivel sosem foglalkoztam kalóriaszámolással és senkinek nem is javaslom, ezért tovább kísérleteztem és azt tapasztaltam, hogy minél több zsírt viszek be reggel, annál később leszek éhes a délelőtt folyamán. Akkoriban még tartozéka volt a reggelimnek a kenyér is. 
A kenyér elhagyása egybe esett azzal a felismeréssel, hogy rengeteg (felesleges) kalória többlettel jár, hiszen ahogy a zsír, úgy a szénhidrát is energiaforrás, amit szervezetünk cukorrá alakít, hogy hasznosulhasson. Ha többet kap, mint amire szüksége van, raktároz. Ez persze a reggeli esetében, ami a nap azon részére esik, amikor legaktívabbak vagyunk nem akkora probléma, hiszen az energia nagy része elhasználódik a rengeteg teendő során, de nem árt odafigyelni. Eleinte a zsíros reggelit azokon a napokon alkalmaztam, amikor tudtam, hogy a délelőtt során nem lesz időm tízóraizni, később bevezettem a mindennapjaimba, mivel sokkal jobb volt tőle a közérzetem és nem nehezített el feleslegesen. Minimalizáltam, majd miután az edzéseimet délutánra csúsztattam, teljesen elhagytam a kenyeret.

Az eredmény magáért beszélt:

  • jobb közérzet
  • kevésbé ingadozó vércukorszint a nap folyamán
  • több energia
  • kevesebb étkezés a nap során
  • nem elnehezült gyomor
  • fogyás!

Igen, a szigorú szálkásító diéta során sem hagytam el a zsíros reggelit, sőt, nem is csökkentettem a mennyiséget, hiszen tudtam, hogy szükségem van az energiára ahhoz, hogy teljesíteni tudjak a munkahelyemen. Szerencsére a formámat kicsit sem befolyásolta, sőt, egész délelőtt gyönyörűen lapos maradt a hasam, ami akkoriban nagy szó volt nálam, mivel mindentől puffadtam.

Azóta mindig, amikor tudom, zsíros reggelivel kezdem a napom, mivel nekem ez vált be.

Félreértés ne essék, senkit nem akarok lebeszélni a zabkásáról, ha nincs panaszod és jól érzed magad tőle, az is ugyan annyira tökéletes reggeli, mint a tükörtojás, hiszen mindannyian más-más anyagcserével, bélflórával és emésztéssel rendelkezünk.

A cikk lényege inkább az lett volna, hogy szemléltessem, mennyire fontos, hogy odafigyelj a szervezeted jelzéseire és megtaláld a számára legjobb megoldást.

Ne feledd, hogy egy tested van, amiben az életed hátralévő részét kell leéld, törődj vele, hogy a törődést hosszú élettel hálálhassa meg. :)